Performer: Egyszólam Együttes
Genre: Folk, World, & Country
Album: Ég Felettünk, Ég Alattunk - Magyar Dudazene
Released: 2000
Style: Folk, Népzene
MP3 version ZIP size: 1809 mb
FLAC version RAR size: 1185 mb
WMA version ZIP size: 1848 mb
Rating: 4.8
Votes: 950
Other Formats: DTS VOX DXD AAC VOC MP3 ADX

Tracklist

1	Dozmati Regösének
2	Nógrádi Dudazene
3	Pál István Nótái
4	Farsangosok Nótái
5	Rabnóta, Verbunk És "kordé"
6	Vékony János Nótái
7	Jó Bort Iszok...
8	Csallóközi És Szigetközi Dudazene
9	Szigetközi Dudanóták
10	Virágos Szent János Éneke
11	Rabnóta
12	Ipoly-menti Dudazene
13	Gulyásnóta És Kondásnóta
14	Dudaverseny (Tereske, Kishartyán, Nógrádmegyer, Naszvad)
15	"Betlehemnek Pusztájában..."

Credits

• Bagpipes – Dsupin Pál (tracks: 1, 2b, 5, 13a), Istvánfi Balázs (tracks: 2b, 11, 13a), Pál István (tracks: 2a, 2b, 13a), Juhász Zoltán* (tracks: 2b, 3, 7, 9, 13a, 13b)
• Edited By – Szilasi Marianne
• Engineer – Szalai László*
• Graphics, Design – Kaszta Mónika
• Mastered By – Honéczy Zoltán*
• Music Director – Kelemen László*
• Recorder [Furulya] – Agócs Gergely (tracks: 12), Dsupin Pál (tracks: 4, 6), Sáringer Kálmán* (tracks: 4, 6), Juhász Zoltán* (tracks: 4, 6, 12)
• Sleeve Notes – Juhász Zoltán*
• Translated By [English Language] – Sue Foy
• Violin – Koncz Gergely* (tracks: 3)
• Vocals – Agócs Gergely (tracks: 1, 3, 10, 13b), Berecz András (tracks: 1, 3, 6), Bényei Csenge (tracks: 8), Damásdi Szilvia (tracks: 8), Dsupin Pál (tracks: 13b), Horváti Kata (tracks: 3, 9, 13b), Istvánfi Balázs (tracks: 1, 13b), Juhász Katalin* (tracks: 3, 9, 13b), Komáromi Bori (tracks: 8), Kosztik Anett (tracks: 8), Kristály Ágnes (tracks: 3, 9, 13b), Sáringer Kálmán* (tracks: 1), Pál István (tracks: 2b, 12b 13b), Strasser Anett (tracks: 8), Szabó Zoltán (tracks: 1), Tóth Bernadett (tracks: 8), Vagyoczky Györgyi (tracks: 8), Juhász Zoltán* (tracks: 1), Fábián Éva* (tracks: 3, 9, 13b), Fábián Éva* (tracks: 8)

Notes

A felvételek a Fonó Budai Zeneházban készültek, 2000-ben.

"Mit akarsz – támadt a tüzes fekete bika a juhászra karácsony éjfelén, a keresztúton. – Jó dudás akarok lenni – felelt bátran a juhász. – Az leszel, de a lelked a mienk – mondta az ördög, mert ő volt a tüzes bika, és elment."
Azóta ott szól a duda a legelőn, a lakodalomban, kocsmában és keresztelőn, a törvényt nem ismerő farsangi bálban és a törvény születését ünneplő éjféli misén. "Első musicajon az bordó síp, avagy duda is..." – írja a krónikás a XVII. század magyarjairól.
Dudazene szól ezen a lemezen is. A hagyomány utolsó képviselője, a 81 éves juhász, Pál István és három tanítványa – Dsupin Pál, Istvánfi Balázs és Juhász Zoltán – szeretné megmutatni, milyen is ez az ördögtől kivívott, mégis az ember szolgálatába állított zene, milyen ez a hangszer, amelynek ősét minden bizonnyal még keletről hoztuk magunkkal.
A magyar duda rokonát fedezhetjük fel a volga-vidéki marik hangszerében, a VI. századtól hazánk földjén élő avarok csontsípjaiban, de a velünk együtt élő erdélyi románok, szlovákok, gorálok, horvátok, szerbek dudáiban is. A mai magyar duda megőrizte keleti ősének kettős "sípszárát". Sípjai is ahhoz hasonlóan egynyelves nádsípok. A sípszár egyik ágán, a "dallamsípon" oktáv terjedelmű hangsor játszható. A másik á g– a "kontrasíp" – a dallam alaphangját és az attól kvarttal mélyebb kísérőhangot váltogatja. A harmadik szólamot a "bordósíp" adja, folyamatosan zúgó mély hangjával. Talán mondani sem kell, hogy mindehhez a fából készült "duda-szerszámhoz" az első bőrtömlőt az ördög kutyájáról nyúzták le a vakmerő régi pásztorok. A "dudafejet", a sípszárat a bőrhöz csatlakoztató fatőkét is az ördög faragta először kecskefej formára.
Sajátos a magyar dudán megszólaló zene is – dudanóták, kanász-táncok, motivikus duda-cifrák, pásztornóták, betyárnóták valók dudára. Régi karácsonyi énekeinket is ez a hangszer kísérte a betlehemes játékban és az éjféli misén – dallamukban ezért erős a dudazene hatása. Ugyanezt a duda-hatást érezzük a nyári napforduló ünnepének, a virágos Szent János-napi tűzugrásnak énekeiben, de a téli napfordulót ünneplő dozmati regösének dallamában is.
A tűzugrás szertartása a tűzgyújtással kezdődik ("tüzét megrakatja..."), majd a három jelkép-virág tűzbe dobásával folytatódik. "Virágom, véled elmegyek, virágom, tőleg el sem maradok" – éneklik a lányok "vetélytársaiknak", a kenyér, a bor és a szerelem virágainak, mintha csak velük égnének el a tűzben. Ezután, a tűz átugrálásakor hangzik el a párosító ének ("meggyullandó..."), majd a tüzet elhagyó, elaltató, Máriát, bölcsőt, Magyarországot idéző dal. Az utolsó nóta ismét a búzáról és a kenyérről – a Napról és Jézusról – emlékezik meg. Hosszú, mint a szentiváni ének – tartja a mondás, méltán, hiszen maga a rítus is hosszú.
A regösénekben lejátszódó esemény, Szent István és a csodaszarvas találkozása a vízparton éppen a téli napforduló idején játszódik le az égbolton is. A vadászó nyilas, a "halastó állásnak" megfelelő Vízöntő és a szarvas állatot jelképező Bak jegyei követik egymást ebben az időszakban.
Dudazene nemcsak dudán szólhat – "dudásan" lehet dalolni, furulyázni, hegedülni is. Sok helyen, ahol a XX. században már nem akadtak dudásra a kutatók, más hangszerek játékmódjában, illetve a dallamokban, az éneklés módjában fedezték fel a dudászenét. A legerősebben a Felföld őrizte meg ezt a régi hagyományt. Mi is ennel a vidéknek a zenéjét mutatjuk be – Pál István és pásztor őseinek nógrádi örökségét, valamint a Szigetköztől Borsodig húzódó vidék régi dudásainak fonográfon, magnetofonszalagon megörökített, általunk újjáélesztett hagyományát.

Juhász Zoltán

Other versions

Category	Artist	Title (Format)	Label	Category	Country	Year
ABT 007	Egyszólam Együttes*	Ég Felettünk, Ég Alattunk - Magyar Dudazene ‎(Cass, Album)	ABT Budapest	ABT 007	Hungary	2000